A világ egyik legismertebb színesfametszet-készítő művészére, a Magyarországon kevéssé ismert Domján Józsefre emlékeznek a héten Budapesten és Sárospatakon. A New Yorkban 1992-ben elhunyt művész élete során több mint ötszáz kiállítást rendezett négy kontinensen.
Akadnak alkotók, akiket a világon jobban ismernek, mint idehaza – Domján József (Budapest, 1907 – New York, 1992) is közéjük tartozik. A színesfametszet-készítés legnagyobb mesterének tartják szerte a világon, a XX. század közepén o újította meg ezt az osi technikát. Különlegességének lényege, hogy képeit több színes dúc egymásra nyomásával készítette, ettol váltak eredetivé, “domjánivá” az alkotások. A grafikai dúcok mesteri faragása, a nyomatok tisztasága, a motívumok sokat sejteto gazdagságának belso világa adja képeinek magával ragadó hatását. Muvei a világ számos nagy múzeumának gyujteményében megtalálhatók, így a New York-i Metropolitanben, a cincinnati, a bostoni, a chicagói vagy a londoni Victoria és Albert múzeumokban. Munkáiból jelentos anyaggal rendelkezik néhány hazai múzeum is (például a Magyar Nemzeti Galéria) és Sárospatakon létrejött a teljes életmuvet átfogó Domján-gyujtemény.
Muvészi pályájának indulása elott több mint kéttucatnyi szakmával próbálkozott. Aztán vándorbotot vett a kezébe, és gyalog bejárta Európát, hogy eredeti helyszíneken ismerje meg a legnagyobb mualkotásokat. Remeteként meditált egy esztendon át, a foiskolai tanulmányok után Skandináviában kezdett fametszettel foglalkozni, és Kínában az osi mufaj mestere lett.
Magyarországon is sikeres volt, de nem akart a rendszert kiszolgáló, eltartott muvészként vegetálni, ezért elment Svájcba. Az ’56-os forradalom bukása után érett muvészként, ötvenévesen kellett az Újvilágban újrakezdenie az életét, de néhány év alatt sikerült elismert muvésszé küzdenie magát. Bár Amerikában lett világhíru, sohasem tagadta meg magyarságát, képi világában meghatározóan jelen maradt a hazai mikrokozmosz, a természet, a kultúra és folklórvilág. “Kialakított egy olyan vizuális jelképrendszert, ami a magyar hagyományban gyökerezik, de bárhol a világban jelentéssel bír. Azon kevesek közé tartozik, aki muveiben megvalósította azt a sokszor emlegetett “bartóki
modellt”: kultúránk osrétegébol táplálkozó, mégis minden idoben korszeru kifejezési módot, ami talán Nagy László költészetében jelentkezett ilyen tökéletességgel – írja a katalógus eloszavában Tarján Gábor.
A fametszeteken kívül más mufajokban is eredeti módon fejezte ki magát.
Varázslatos szín- és formavilág jellemzi “spirituális” festményeit, de maradandó hatást keltenek gobelinjei, amelyeket a világ leghíresebb szövomuhelyeiben szottek. A muvész egyéni formanyelve az iparmuvészet más területén is megszólalt – a Metropolitan Múzeum kollekciójába tartoznak azok az aranyozott ezüst karácsonyfadíszek, amelyek Domján-motívumok alapján készültek. Képei annyira egyéniek és magyar gyökeruek, hogy stílusa nem tévesztheto össze senki máséval. Motívumaiban felfedezhetjük a természet jelenségeinek gazdagságát, a népi faragások világát és az osi kultúrák üzenetét. Madarak, növények, történelmi alakok, balladás lányok, angyalok és kozmikus jelenségek mind sajátos rendszerbe állnak össze.
A Magyar Képzomuvészeti Egyetem, a Herman Ottó Múzeum, valamint az Amerikai Magyar Alapítvány és az Amerikai Magyar Múzeum Domján 100 címmel a világhíru
festo- és fametszomuvész születésének századik évfordulója alkalmából tudományos szimpóziumot, kiállítássorozatot, filmbemutatót és emlékkirándulást rendez a magyar fovárosban és Sárospatakon március 25-ig.
Az eseménysorozatra eljön Amerikából a muvész özvegye és családjának több tagja is.
Domján Józsefre emlékeznek Budapesten és Sárospatakon 2007. március 23. (14. oldal)
Megjelent a Magyar Nemzetben 2007. március 23.